Média megjelenések

Válogatás az elmúlt időszak médiamegjelenéseiből


Rádió riportok



Duna TV riport, 2008. november 7.

Flash letöltése.



Kritikák


Pilinszky János írása



Dr. Dobrik István művészettörténész írása

A 20. század második fele változatos és gazdag miskolci képzőművészetének különleges értéke Máger Ágnes munkássága. A művészet komplexitását érzékeny műveltséggel valló alkotó pályáját a képzőművészet, zene, színház, irodalom szinte egyenrangú érintettséggel formálta. Ebből fakadóan, a világról és benne az emberről gondolkodó művészeti attitűdjét át meg átszövi mindezen dolgok szellemi transzparenciája. A ráció és az emóció koronként és alkotónként állandóan változó aránya és viszonya az Ő művészetében az anyagi világ, a természet és a transzcendencia pólusai között értelmes egyensúlyt kereső alkotói magatartást tükröz. Mestereitől megtanulta a színes festőiség belső érzelmekre is figyelő mesterségbeli fortélyait. Szerettei a lélek és a gazdagodó tudás bölcs, befelé is figyelő erejével formálták jellemét. Ezekre építve embertársai, barátai, és tanítványai felé a nyitottságra építkező szeretet erejével gondolkodik és gondoskodik ma is a közös dolgaink értékre és helyes mértékre figyelő továbbéltetéséről. Az erkölcsi-szakmai tradíció tisztelete sugárzik át művein is: panteisztikus tájképein, zenét, színházi karaktereket idéző táblaképein, könnyed vázlatain, a bibliai jelenetek figyelmező drámáiban. Több, a groteszk erejére is építő munkájában szellemes, de könyörtelen parabola tükröt állít az emberi gyarlóságnak, butaságnak és nagyravágyásnak Könnyed festői stílusa, pittoreszkjei megtartva karakterüket, egyre érettebbé váltak az évek során. A természet fensége lelkén átszűrt lényegének megjelenítése, gyorsan múló és változó szépségeinek képi idézése, az emberi lét gyengeségeinek ostorozása, a történelmi .sorsfordulók előtti tisztelgés, a keresztény mítosz jeleneteinek megformálása, a morális munkák kihívásai más és más alkotói hozzáállást és módot indukáltak művészetében. Ezekhez igazította hitelesen képről képre művei világának, az alkotás gondolatiságára épülő kompozíciós megoldásainak változatosságát, a lokális és fényszíneknek, a világosságnak és a sötétségnek, mint metaforikus erőknek is a tudatos alkalmazását. Feloldást vagy éppen ítéletet hozó szárnyas angyalai, a mesék mélyen fészkelő igazságokat felidéző, óriássá is változó koboldjai, szférikus fényekben fürdő biblikus látomásai, a mítoszok legendás hősei, mind az emberi lélek heroikus küzdelmét, esendőségét, szépségét apologizálják. A küldetésben erős alkotói akarat mögött természetes módon mindenütt ott érződik az erőt sugárzó női principium érzékenysége, védelmet kereső törékenysége, a néhol játékosságba bújtatott, életet adó türelmes, túlélő bölcsessége.


Prof. Dr. Németh Lajos művészettörténész (Ehangzott: 1981. május 4-én a Miskolci Galériában)

"közölni akar gondolatgazdag tartalmat. Nem elégszik meg csupán a forma belső törvényeivel, a vizuális jelrendszerek sajátosságainak kutatás ával, afféle művészi experimentumokkal Kompozíciókat fest, belső elvtől meghatározott műveket."


Prof. Dr. Németh Lajos művészettörténész (Ehangzott: 1991. július 16-án a Szombathelyi Képtárban)

"Máger Ágnes művei nem a formai újításokkal hatottak. Van érzéke a szellemi áramlatok megértésére; szenzibilis és intellektuális egyszerre.
- Alkalmam volt a Dorottya utcában megnyitni egy kiállítását, amely még a "posztmodern" előtt szakítani mert a tisztán festői inspirációkkal. Felhasználta a mitológia nagy toposzait ¬elkötelezve magát az európai kultúra nagy mítoszteremtő korszakai mellett.
-… Művei néha művészettörténeti parafrázisok - hiszen oltárt festeni ma egyértelműen állásfoglalást jelent - lett légyen szó a bártfai oltár átírásáról, a görög mitológia és a keresztény mitológia eklektizálásáról.
- Mindez összefonódik Máger Ágnes magyarság-vállalásával, hiszen nagy témái egyszerre utalnak a magyar történelem tragikus évfordulóira, 1514, 1526, 1944, 1956-ra anélkül, hogy valamiféle politikai felhang zavarná a tiszta vallomásokat. .Mindvégig festőként próbálja megfogalmazni a formaproblémákon túli érzelmeit."


Dr. Losonci Miklós művészettörténész (Elhangzott: 2001. február 13-án az "ÚJ GRESHAM" kör kiállításán a Pfister Galériában (Bp.))

"A látomássá érlelt látványt fegyelmezett összpontosítással formálja képpé: kellemes színáramlással testesülnek vizuális eszméi, "tágított realizmusa" költői érzékenységgel párosul a felület áttekinthető organikus hálózataiban.
- Műveit szárnyaló szelíd báj, reneszánsz képszerkezet jellemzi."