Gondolatok – méltatások
„Máger Ágnes művei nem a formai újításokkal hatottak. Van érzéke a szellemi áramlatok megértésére; szenzibilis és intellektuális egyszerre, a „posztmodern” előtt szakítani mert a tisztán festői inspirációkkal. Felhasználta a mitológia nagy toposzait elkötelezve magát az európai kultúra nagy mítoszteremtő korszakai mellett. Művei néha művészettörténeti parafrázisok – hiszen oltárt festeni ma egyértelműen állásfoglalást jelent – lett légyen szó a bártfai oltár átírásáról, a görög mitológia és
a keresztény mitológia eklektizálásáról. Mindez összefonódik magyarság-vállalásával, hiszen nagy témái egyszerre utalnak a magyar történelem tragikus évfordulóira, 1514, 1526, 1944, 1956-ra anélkül, hogy valamiféle politikai felhang zavarná a tiszta vallomásokat.
Mindvégig festőként próbálja megfogalmazni a formaproblémákon túli érzelmeit.”
Prof. Dr. Németh Lajos muvészettörténész
„…a keresztény mítosz jeleneteinek megformálása, a murális munkák kihívásai más és más alkotói hozzáállást és módot indukáltak művészetében. Ezekhez igazította hitelesen képről képre művei világának, az alkotás gondolatiságára épülő kompozíciós megoldásainak változatosságát, a lokális és fényszíneknek, a világosságnak és a sötétségnek, mint metaforikus erőknek is a tudatos alkalmazását.”
Dr. Dobrik István muvészettörténész
Máger Ágnes festészete változatosságában is egységes, összetartó ereje szellemiségében rejlik. A magyar történelem kulcsjelenetei, az oltárképek, a táj és természet naturális gyönyörűsége feloldódik a transzcendenciában, a fenséges égi történések fizikai alakot öltenek. A foltokba oldott színek saját lelkünk aktuális minősége szerint rendeződnek bennünk képi világgá. Az igaz művészet nem meghökkent, hanem segít újra felébredni. Az emberi tudatot beragyogja az isteni szubsztancia. Máger Ágnes mágikus ecsetje az anyagot az anyagtalanba emeli.
Jókai Anna író
„Dante Na ’Conxypanban lehetne Máger Ágnes helyet, időt és jelentést több színten próbára tevő sorozatának címe. Épp ezért nem annyira a pokolról – mennyről – purgatóriumról beszél, hanem inkább a bűnről, vagy még inkább a megkísértésről egyfajta bűnön-inneni és bűnön-túli bűnbeesésről, ahogy azt Na’’Conxypan polgárainak kell megélniük sajátos üdvözültségükben és kárhozatukban.”
Pilinszky János, költő
„Máger Ágnes intellektuális festő. Jól érzi magát a múltban is, újrajátsza a nagy narratívákat, a képek világában él. Szívesen idéz és nagy fantáziával újraértelmez. Jelenetei gyakran behelyettesítések, de a szereplők mindig mi magunk vagyunk. S e jelenetek szinte mindig monumentális, színzuhatagos hátterek előtt zajlottak, egy megemelt, mitikus térben…”
Bán András művészettörténész